Ita Wegman neve már Magyarországon  is egyre ismeősebben cseng az antopozófia iránt érdeklődők körében. Ebben alapvető szerepe van  Emanuel Zeylmans ( 1926-2008 ) Ki volt Ita Wegman? című háromkötetes életrajzának. Az első három kötetben Ita Wegman külső életrajzát tekinthetjük végig, a negyedikben pedig a belső fejlődését, Rudolf Steine mellett végzett iskolázását és szellemi útját követhetjük nyomon.  E hatalmas művet olvasva jogosan merülhet fel bennünk az íróval kapcsolatban is a kérdések: Ki volt Emanuel Zeylmans? MIlyen ember volt? Miért vállalkozott az antropozófiai életben sokak számára egy még most is megosztónak tűnő személyiség életrajzának megírására? Hogyan kutatta fel Ita Wegman nyomát sok évtizeddel később? Kik és hogyan segítették ebben? Érték-e támadások? Mit élt át az első három kötet megszületésének tizenkét éve alatt? ( ... ) a könyv sok új információt, értékes kiegészítést nyújthat a Wegman- életrajz keletkezéstörtének, az író személyéhez, a korhoz, az Antroppozófiai Társaság és tagjainak történetéhez, a magyar olvasók számára.

Ezek az esszék többnyire a jövőből felénk érkező szociális, pedagógiai célokkal foglalkoznak, különös tekintettel a természethez, a földhöz való egyre csenevészebbé váló kapcsolataink vonatkozásában. Karl Ege a jövő iskolájáról olyan új képet alkotott meg, melyben az értelmes munkatevékenység a természettel és a földdel összekapcsolódva teremt lehetőséget a kognitív képességek fejlődése számára is. E kezdeményezés legmélyebb szándéka az volt, hogy megvalósítsa Rudolf Steiner érzékelését a jövő nevelési céljaira vonatkozóan, vagyis, hogy az irányt 180 fokkal kell elfordítanunk a művészeti, esztétikai és gyakorlati nevelés irányába az elméleti, kognitív irányú nevelés felől. Részlet a könyvből: „A mai oktatás egyoldalúsága teljesen nyilvánvaló. És bizonyos iskolákban, ahol Rudolf Steiner pedagógiai elveit igyekszünk gyümölcsözővé tenni a mai kor számára, különösen a nagyvárosokban, egyre jobban tudatára ébrednek a veszélynek, hogy – ellenkező irányú erőfeszítéseik ellenére – belegabalyodnak ebbe az egyoldalú fejlődésbe. De ez nem magában a pedagógiában gyökerezik. Hiszen a pedagógiának az a célja, hogy táplálja a teljes emberi lényt, azáltal, hogy felébreszti és ápolja minden szunnyadó lehetőségét és erősen belehelyezi az életbe, egyrészről fejlesztve intellektuális képességeit, másrészről felélesztve az érzés és az akarat belső erőit a művészeti tevékenységek és a gyakorlati, kézzel végzett munka által.”

Hét előadás  ( Dornach, 1920. október 17-31. )  Első előadás: Kitüntettt pontok felfedezése a világtörténelemben mint szimptomatikus történelemszemlélet. A keleti szellemi élet utóhatásai. Közép- és Nyigat-Európában. Platonizmus és arisztotelizmus. Kelet kultúrája : az én-érzés tompa átélése, az én a gondolkodás, érzés, akarat szintje felett áll. Nyugat kultúrája : az én belefúródik a külső tényekbe, a gondolkodás, érzés, akarat szintje alatt hat, Közép kultúrája: az én világos, teljes megértése, belső megragadása. Egyén vagy tömeg kérédse. A Kelet, -Nyugat, és Közép-Európában élők adottságai, lehetőségei. A beavatási kultúra feladatai.  Második előadás: Az emberi individualitás fontossága korunkban. Az  én -tudat fejlődése a XV. század óta. A történelmi hármas tagozódás: Nyugaton gazdasági gondolkodás, amely mindent eláraszt, Keleten a - ma már dekadenciába fordult - szellemi vallásos jelleg, Közép a régi Rómából örökölt politikai-jogi-állami beállítódás. A hármas tagozódás tudatosulása ellenében ható szellemi lények a nyugati és a keleti emberben.  Harmadik előadás: Ami a római világbirodalomban kaotikusan együtt élt, az három részre szakadt. A három áramlat kialakulása a npvándorlás viharában. A világban elterjedt az új gazadsági élet, amely elevenen hat, egy kihunyó ( kinyilatkozáson alapuló )  szellemi élet, és egy Rómától örökölt, elavult jogi-politiai- állami szemlélet. Közép-Európának egy önmagában eleven, saját gyökereiből kinövő szellemi életet kellene felnevelnie. A hármas tagozódás tudatosulása ellenében ható szellemi lények a Közép embereiben.  Negyedik előadás: Schiller Esztétikai levelei és Goethe A zöld kígyóról és a szép Liliomról szóló meséje közötti összefüggés. Schiller küzdelme a Nyugat szellemivel, Goethe küzdelme a kelet szellemeivel. A szociális organizmus hármas tagozódásának előérzete. A modern gazadsági élet valódi természete. A gazdasági gondolkodás a modern korban pusztító elem, ezért folytonosan szembe kell helyezni vele a szociális organizmus szellemi tagjának építő elemét.  Ötödik előadás : Az emberiség lemondott arról, hogy a világ jelenségeiben észlelje a szellemit. Az intelektualizmus, mint köztes állapot. Az intelektus nem a megismerést szolgálja. az emberiségfejlődés menete Keleten, Nyugaton, és a Közép régiójában. Csak ha belülről értjük meg az emberiségfejlődés menetét, akkor ismerjük fel a hármas tagozódás szükségszerűségét. Imaginációs, inspiráció, intuíció.  Hatodik előadás: A Golgotai Misztérium ténye. Krisztus megértésének alakulása a gnózistól a jelenkorig. Róma, a római tekintélyelv tovább élése az egyházban és a mai tudományos életben. A kinyilatkoztatások iránti fogékonyság Keleten, a csak a gazdaságban rejlő fogékonyság észsezrűség Nyugaton, a Közép szellemiségének megsemmisülése Közép-Európában. Új szellemi élet kialakítása a megsemmisültből és Krisztus meglátása.  Hetedik előadás: A küszöbön álló Krisztus-élmény  a XX. században. A nemzeti sovinizmus szellemi háttere. Szellem-én, életszellem, szellemember. A belső világ csíraszerű előkészítése, hohgy a jövőben a külső is megfelelően tudjon alakulni. 

Daniel Christian Wahl részletgazdag és inspiráló könyvében, mely a REGENERATÍV KULTÚRÁK LÉTREHOZÁSA ÉS GONDOZÁSNAK széleskörű ötlet gyűjteménye,  megszólít minden embert kit-kit saját tevékenykedő területén: - a környezeti nevelőket, - fenntarthatósági menedzsereket, - zöld aktivistákat, - ökológiai szemléletű gazdákat,  - zöld startupok álmodóit,  - a zöld városvezetőket,  - de még az innovációkkal kísérletező designereket és építészeket is.  A könyv írója szerint civilizációnk katasztrófája nem végzetszerű. Megvan a képességünk arra, hogy úgy tervezzük és szervezzük meg saját társadalmunkat, hogy védjük, támogassuk, és ünnepeljük az életet. Ez a könyv értékes hozzájárulás ahhoz  a diskorzushoz, amelyre szükségünk van ahhoz, hogy vállalkozásainkat, gazdaságainkat és technológiánkat - valójában egész kultúránkat- úgy alakítsuk át, hogy azok ne pusztító, hanem regeneratív jellegűek legyenek.    Olyan kérdéseket mer újra, kitartóan, de szelíden feltenni, amikre még mindig keressük a válaszokat.  Kik vagyunk mi? Mik vagyunk? Az volt a szerepünk itt ezen a bolygón, hogy egyszerűen kibányásszuk a szenet, és azt a légkörbe juttassuk, majd elpusztuljunk? Ha a vitáink nem haladják meg a neoklasszikus (19. sz utolsó és a 20. sz első harmadának közgazdaságtan iskolája ) közgazdaságtan nyelvezetét, akkor végünk van. Mert nem lehet gazdasági érveket felhozni az emberi túlélés mellett, hanem spirituális érvekkel kell kiállni az emberi túlélés mellett.    Sürgősen össze kell jönnünk, hogy beszélgetéseket folytassunk arról, milyen jövőt szeretnénk az emberiség számára. El kell gondolkodnunk azon, hogy megteremtsük ezt a jövőt. . (... ) Újra fel kell fedeznünk az emberi közösség közös alapját. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy egy olyan jövőt teremtünk közös erővel, amelyben érdemes élni. Szükségünk van egy közös narrativára arról, hogy kik vagyunk, és miért érdemes fennmaradnunk,  egy olyan közös történetre, amely elég erős ahhoz, hogy mindannyiunkat innovatívvá kreatívvá, és együttműködővé tegyen, miközben kérdéseket teszünk fel a miértről, hogyanról, mikorról és holról.  A könyv a Profilantrop Egyesület gondozásában jelent meg. ( 2022 )  Puhaborító, A/5 429.o 

Az emberek szabaddá és önállóvá válása ma éppen olyan égető kérdés, mint száz évvel ezelőtt. Rudolf Steiner megállapításai a nevelés és a minket körülvevő világ állapota közötti összefüggésről az általános emberire való képzés szükségességét mondják ki. Mi is ez? Megjelenik mindez a mai Waldorf-iskolákban? „…hogyan kell visszatérnünk egy közvetlenül az emberből kiinduló, az emberlény, nevezetesen a felnövekvő emberlény intuitív megismeréséhez …”? A pedagógia és társadalmi összefüggések hogyan mozdítják mindezt elő vagy lehetetlenítik éppen el. Talán a három előadásban vázolt és követelt változások hordereje lehet az oka annak, hogy ezek az előadások eddig nem kaptak elegendő figyelmet.

Imák, versek szülőnek, nevelőknek és gyermekeknek „A vallás a művészileg megelevenített megismerés által elmélyíthető; a művészet a vallásból született megismerés által megeleveníthető; a tudás a művészet által hordozott vallás révén átvilágítható.” Rudolf Steiner Előszó-részletek Van úgy, hogy a lélek szenvedésében, fájdalmában, vagy akár az önzetlen öröm átélésében eljut arra a pontra, ahol megszabadul önmaga fogságából, ekkor hirtelen nem lesz elég a hétköznapi szó, valami sokkal több akar kicsordulni az ember szívéből és ebből a megrendültségből felszakadnak az imába foglalt szavak hangjai - ebben a lélekfényes pillanatban az ember semmi mást nem akar, mint összekötni magát a magasabb szellemi lényekkel, felküldeni nekik a háláját, a dicsőítést, hogy elérjen hozzájuk, hogy meghallják az emberi akarat legtisztább kifejezését – legyen meg a Te akaratod! Nem mindenki életének része az imádkozás képessége. Különösen ebben az újabb Michael-i korban, ahol a szabadság fokozott vágyával születnek meg a lelkek. De mégis igénye van a mai modern léleknek, hogy a legmagasztosabb érzéseit ki tudja fejezni és össze tudja kötni a világgal. Ahol már gyermekkorban elkezdik az imádkozás gyakorlását, ez megtartó erővel fog bírni a kamaszkorban és egészen a halálig kifejti hatását. Rudolf Steiner azt mondja, hogy aki gyermekkorában megismerhette az ima, a tisztelet és az áhítat hangulatát, az idős korában áldó erőkkel fog bírni.                       „Az imahangulat tehát egyrészt szűk határok közé zárt énünk szemléletéhez vezet, amely a múltból a jelenbe dolgozta fel magát, és amely, ha rátekintünk,                           világosan megmutatja, milyen végtelenül sokkal több van bennünk, mint amennyit felhasználtunk; másrészt a jövőbe vezet el ez a szemlélet, és azt                                          mutatja meg, hogy a jövő ismeretlen öléből sokkal, de sokkal több áramlik énünkbe, mint amit a jelenben átfog. E két hangulat valamelyikébe kell                                              eljutni minden imával. Akkor az imában magában találjuk meg azt az erőt, amely túlvezet önmagunkon.”                     (Rudolf Steiner: Az ima) Tartalom és ajánlás Ez a könyv szülőknek, nevelőknek és gyermekeknek szól. Ezen kötet alapjául szolgáló könyvben olvasható Rudolf Steiner által írt imákat, verseket, meditációkat Marie Steiner gyűjtötte össze 1925 és 1935 között. A jelen kötetben találnak még egy Christian Morgenstern verset, egy David Schwarz verset és az asztali áldások közt szerepelnek népi hagyományból ránk maradt mondókák, valamint igyekeztünk széles körből begyűjteni a Magyarországon kézről-kézre adott anyagokat is. Továbbá minden kötet végére egy-egy Rudolf Steiner előadást szerkesztettünk, hogy az adott témakörben, a mélyebb megismerésben segítséget nyújtson. Ezeket a könyvecskéket nem csak az antropozófus közösségnek, hanem mindenki számára szeretettel ajánljuk, mivel a növekedő külső zajban és káoszban egyre fontosabbá válik lelkünket valódi szellemi erőkkel felvértezni. Alkotók Nagyon sokan járultak hozzá szellemi kincseikkel a  szentenciás könyv elkészítéshez, akár gyűjtött, fordított spruchokkal akár festmények képeivel. Mindeniknek szeretnénk már most köszönetet mondani, bár az első kötetben még csak egy része jelent meg a teljes anyagnak: Bíró Edina, Bozókiné Tengely Anna, Clemens Schleuning, Cserháti Katalin, Döbröntei Zoltán, Huffman Szilvia, Kiss Zsuzsanna, Kulcsár Edina, Makovecz Anna, Mesterházi Zsuzsa, Mezei Katalin, Nagy Tibor, Németh Gilda, Pásztélyi Csenge, Rácz Rita Cecília, Révész Ildikó, Silye Imre, Szabó Marianne, Szőke Henrik, Tolnai Antal, Tóth Eszter, Tompa Júlia Az első Szentenciás könyv készítői: Gulyás Judit és Hódosi Helga Jó olvasást, festmény nézegetést, lélek-töltekezést kívánunk!

Szociál-antropológiai tanulmányok a kultúra-, jog- és gazdasági élet területén.  Előszó Az emberiség történelme és azok a kultúrák, amelyeket létrehozott, géniuszának tanubizonyságai - " egy nahy hitvallás töredékei". Visszatekintve átérezhetjük, hogy a népeket a múltban a történekem folyama hordozta, hogy a kultúrák felvirágzása és lehanyatlása ahhoz hasonlóan változhatatlannak tűnő ritmusokban ment végbe, mint létesülés és elmmúlás a természetben.  Az Újkor kezdetével alapvető alakulás zajlott le. Ma, a huszadik században,  atörténés súlypontja magába az emberiségbe áthelyeződve jelenik meg. A történelem szelleme mintegy már nem kívülről hat, ami az embereket cselekvésre űzi, az olyan logikai-ideológiai rendszereknek az önállósult következménye, amelyek " tudományként "messzemenően emancipálódtak létrehozójuktól. A tudomány gondolkodik, nem az ember.... Lothar Vogel könyvét elsősorban olyan szülőknek ajánljuk, akik nem akarnak lemondani arról, hogy gyermekeik szabad iskolákban nevelkedhessenek, és olyan tanároknak, akik szabad emberként, szabadságban szeretnék nevelni és oktatni a rájuk bízott gyerekeket. Szabad iskola ma még nem létezik, de a jövő számára reális lehetőséget jelent. Lothar Vogel könyve a Waldorf Iskolák tanárai számára lehetőséget teremt arra, hogy az embertant mintegy kitágítva, kiegészítsék a szociál-antropológia tudományával, hogy az iskolát elhagyó ifjak a szociális kérdés megértésével, önbizalommal és az emberek iránti bizalommal, tetterősen álljanak bele a jelenkor szociális életviszonyaiba, és tudják munkájukat végezni. Tartalom:  I. rész: A gazdaság szociális antropológiája és fenomenológiája 1.A munka 2.A gazdaság alapjai 3.A gazdaság funkciója 4.A gazdasági válságok 5.Történelmi példák az inflációra és a deflációra 6.A gazdaság a maga szociálisösszefonódásában  7. A pénz- és földkamattörténelmének motívumai 8.Az ember megvalósulása a gazdasági életben  II. rész : Kultúr- , jog- és szociáltörténeti vizsgálódások 1. A kulturális antropológiához 2. A nagy keleti kúltúrák 3. Európa. megszületése 4. A kelta-germán korszak 5. A korai és virágzó középkor  6. A kései középkor 7. A 16.század szociális harca 8. Az újkor 9. A szociális műalkotás, a közép- európai szellemi életválasza a francia forrdalomra 10. Harc a szabadságért  11. Kapitalizmus-kommunizmis 12. A szociális hármas tagozódás kialakulásának fejlődési lépései III. rész : A szabdság szociális rendje 1. Az ember Én-organizációja, ismeretelméleti bevezetés  2. A szellemi élet 3.A kultúra rendje 4. A jog élete 5. A gazdaság asszociatív lénye