R. Steiner Új szellemiség és Krisztus élmény a XX. sz.-ban

Hét előadás 
( Dornach, 1920. október 17-31. ) 
Első előadás: Kitüntettt pontok felfedezése a világtörténelemben mint szimptomatikus történelemszemlélet. A keleti szellemi élet utóhatásai. Közép- és Nyigat-Európában. Platonizmus és arisztotelizmus. Kelet kultúrája : az én-érzés tompa átélése, az én a gondolkodás, érzés, akarat szintje felett áll. Nyugat kultúrája : az én belefúródik a külső tényekbe, a gondolkodás, érzés, akarat szintje alatt hat, Közép kultúrája: az én világos, teljes megértése, belső megragadása. Egyén vagy tömeg kérédse. A Kelet, -Nyugat, és Közép-Európában élők adottságai, lehetőségei. A beavatási kultúra feladatai. 

Második előadás: Az emberi individualitás fontossága korunkban. Az  én -tudat fejlődése a XV. század óta. A történelmi hármas tagozódás: Nyugaton gazdasági gondolkodás, amely mindent eláraszt, Keleten a - ma már dekadenciába fordult - szellemi vallásos jelleg, Közép a régi Rómából örökölt politikai-jogi-állami beállítódás. A hármas tagozódás tudatosulása ellenében ható szellemi lények a nyugati és a keleti emberben. 

Harmadik előadás: Ami a római világbirodalomban kaotikusan együtt élt, az három részre szakadt. A három áramlat kialakulása a npvándorlás viharában. A világban elterjedt az új gazadsági élet, amely elevenen hat, egy kihunyó ( kinyilatkozáson alapuló )  szellemi élet, és egy Rómától örökölt, elavult jogi-politiai- állami szemlélet. Közép-Európának egy önmagában eleven, saját gyökereiből kinövő szellemi életet kellene felnevelnie. A hármas tagozódás tudatosulása ellenében ható szellemi lények a Közép embereiben. 

Negyedik előadás: Schiller Esztétikai levelei és Goethe A zöld kígyóról és a szép Liliomról szóló meséje közötti összefüggés. Schiller küzdelme a Nyugat szellemivel, Goethe küzdelme a kelet szellemeivel. A szociális organizmus hármas tagozódásának előérzete. A modern gazadsági élet valódi természete. A gazdasági gondolkodás a modern korban pusztító elem, ezért folytonosan szembe kell helyezni vele a szociális organizmus szellemi tagjának építő elemét. 

Ötödik előadás : Az emberiség lemondott arról, hogy a világ jelenségeiben észlelje a szellemit. Az intelektualizmus, mint köztes állapot. Az intelektus nem a megismerést szolgálja. az emberiségfejlődés menete Keleten, Nyugaton, és a Közép régiójában. Csak ha belülről értjük meg az emberiségfejlődés menetét, akkor ismerjük fel a hármas tagozódás szükségszerűségét. Imaginációs, inspiráció, intuíció. 

Hatodik előadás: A Golgotai Misztérium ténye. Krisztus megértésének alakulása a gnózistól a jelenkorig. Róma, a római tekintélyelv tovább élése az egyházban és a mai tudományos életben. A kinyilatkoztatások iránti fogékonyság Keleten, a csak a gazdaságban rejlő fogékonyság észsezrűség Nyugaton, a Közép szellemiségének megsemmisülése Közép-Európában. Új szellemi élet kialakítása a megsemmisültből és Krisztus meglátása. 

Hetedik előadás: A küszöbön álló Krisztus-élmény  a XX. században. A nemzeti sovinizmus szellemi háttere. Szellem-én, életszellem, szellemember. A belső világ csíraszerű előkészítése, hohgy a jövőben a külső is megfelelően tudjon alakulni.